Kékoportó

borszolo A kékoportó vagy oportó külföldön főként portugiser vagy blauer portugieser néven ismert, jellemzően -Európában – Magyarországon, Ausztriában és Németországban – elterjedt kék, vörösborszőlő-fajta. További hasonnevei: Portugizer, Porthogese, Portugalske modré, Modrý Portugal, Portugais Bleu . Bora jellegzetes lágy, színanyagban gazdag, könnyű, asztali vörösbor, de 2000 óta rozé és hosszabb érleléssel magas minőségű vörös és bordeauxi jellegű, tölgyfahordókban érlelt borokat is készítenek belőle.










Eredete és elterjedtsége

oporto

Származása bizonytalan. Egyesek neve után portugál eredetűnek, míg mások osztrák származásúnak tartják. A legnépszerűbb történet szerint az első tőkéket az osztrák Baron von Fries hozta a portugáliai Oportóból, Vöslau (Alsó-Ausztria) melleti birtokára 1772-ben. Innen került át Magyarországra, ahol a bogyók hamvaskék színe miatt kapta a kékoportó nevet. A szőlészek a fajta külső jegyei alapján, a természetes rendszerezés szerint a keleti változatcsoportba sorolják.

Ausztriában már a 19. században igen elterjedt volt; onnan vitték a szőlőtőkéket Németországba, ahol az 1970-es éveket jellemző „vörösbor-boom” idején vált igazán népszerűvé. Ma a Rheinhessen és Palatinate borvidékeken, 4 980 hektáron, a teljes termőterületek 4.8% án termelik.

Az oportót Magyarország legtöbb vörösbor-termelő borvidékén megtaláljuk. Jellemzően az egri, a szekszárdi, a hajós-bajai borvidékeken terem, de önálló fajtaként a Villány–Siklósi borvidéken vált ismert és keresett márkává. Mintegy másfél ezer hektáron termelik, főleg az ország délnyugati részén.

Egri Bikavér

bikaver Előállításakor a különböző szőlőfajtákból készített borokat házasítják. Régebben a kadarka egyik nemes változata, a lúdtalpú adta az alapot, ezt házasították az oportó, a cabernet és néha a merlot fajták borával. Sőt: a kis mennyiségben termelt ottonel muskotály illatos borát is felhasználták. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni. A 2002-es évjárat óta egy új minőségi kategória is létezik: az Egri Bikavér Superior. Ezt a bort a fent említett 10 szőlőfajtából legalább négynek a borát házasítva kell elkészíteni. Csak a szüret utáni második évben hozható forgalomba. Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18 °C hőmérsékleten való fogyasztásra.



Kékfrankos

kekfrankos Előállításakor a különböző szőlőfajtákból készített borokat házasítják. Régebben a kadarka egyik nemes változata, a lúdtalpú adta az alapot, ezt házasították az oportó, a cabernet és néha a merlot fajták borával. Sőt: a kis mennyiségben termelt ottonel muskotály illatos borát is felhasználták. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni. A 2002-es évjárat óta egy új minőségi kategória is létezik: az Egri Bikavér Superior. Ezt a bort a fent említett 10 szőlőfajtából legalább négynek a borát házasítva kell elkészíteni. Csak a szüret utáni második évben hozható forgalomba. Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18 °C hőmérsékleten való fogyasztásra.


Kapcsolat


Elérhetőségünk: info@kekoporto.hu


Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kékfrankos
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_bikavér
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kékoportó